Baja város nevének eredete máig vitatott: az egyik felfogás szerint a török eredetű Baj személynév kicsinyítő képzős alakját őrizte meg, míg egy másik álláspont szerint a Baja családtól származik. 1323-ban már Bayaként jelölik.
Francovilla a város legkorábbi elnevezése, mely egyes történészek szerint az avar korból származik.
Messze földön híres vásárainak köszönhetően olyan eleven, virágzó életet élt, hogy sokáig illették a „kis-főváros” jelzővel a századok szellemiségét őrző várost.
Fontos dátum Baja történelmében 1696. december 24., amikor is Baja városi rangot kapott. E jeles eseményre emlékeztet az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázoló bajai címer. A bajaiakat legendás lokálpatriótaként emlegetik, akik büszkén őrzik hagyományaikat, számon tartják városuk értékeit, neves szülötteit.
A Duna bal partjára települt város életében a víz javarészt áldást, gyarapodást hozott, kivéve az 1956-os esztendőt. A folyó azon a tavaszon barátságtalan arcát is megmutatta az itt élőknek, az addig még sosem látott magas vízállás 10, 37 méter volt. A bajaiak még ma is emlékeznek a félelmetes jeges árra, és a város megvédéséért folytatott küzdelemre.
Baja város történelmének másik gyásznapja 1840. május 1. Egy kenyérsütő asszony gondatlansága miatt keletkezett hatalmas tűzvész, 78 ember életét követelte. Leégett több mint ezer lakóház, 5 templom, a zsinagóga és a kórház is. A hamvaiból újjáépített város ekkor nyerte el mai arculatát. A tragédia emlékét a belvárosi templom melletti plébánia homlokzatának felirata őrzi.
Kevesen tudják, hogy a jellegzetes magyar tánc, a csárdás Bajáról indul el világhódító útjára, és vált nemzeti táncunkká. Baján találkozott ugyanis 1826-ban a muzsikus Rózsavölgyi Márk, és a táncos Szöllőssy-Szabó Lajos, akik megteremtették az első magyar társastáncot a csárdást.
A Sugovica dunai holtág nevének eredete szájról-szájra terjed. A szomorú Sugovica legenda egy gyönyörű, gazdag leány (Vica) és egy fiatal, ám szegény molnárlegény (Sugó) tragédiával végződő szerelmét beszéli el, akik mivel nem lehettek egymáséi, együtt fulladtak a vízbe.
A bajaiak támogatni kívánták az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot, így felajánlották a kilenc darab városi harangot Kossuth Lajosnak, hogy azokból ágyút öntessen. A kitétel annyi volt, hogy az ágyúkon a város nevének szerepelni kellett.


|