A Székely Himnusz

|

Keletkezése és a cím eredete

Csanády György életrehívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban – az ország szétszakadásának nyomasztó élménye közepette – létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek.

A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta, a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagyáldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. májua 22.-én adták elő.

Mihalik Kálmán még ugyanebben az évben, néhány hónappal később meghalt. Temetéséről aláíratlan szerkesztőségi cikket közölt az Új Élet, a Székely himnusz teljes szövegével együtt. „Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is" – írta az Új Élet, hozzátéve, hogy az egész gyásznép énekelt. Mivel a lap szerkesztője maga Csanády György volt, valószínűsíthető, hogy ő maga adta az új címet a versnek.

Utóélete
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.

Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, deKríza Ildikó tanulmánya szerint a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették. Másrészt az ellenállásra fogékony körökben még vonzóbbá tette a dalt. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát ők is ápolták.

Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések.

Az eredeti szöveg

Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenem!

A régi Székely himnusz
A régi himnuszt Bartók Béla jegyezte fel. Körülbelül 1320-ban keletkezhetett.

Hej, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.

Forrás:wikipédia

CSÁNGÓ HIMNUSZ

Története:

“A Csángó Himnusz néven ismert ének szövege egy XIX. század második felében írt műköltemény, amit Petrás Ince János az általa gyűjtött népdalokkal együtt jegyzett fel.

Az 1989-1990-ben, amikor lehetőség nyílt a csángó öntudat szervezett formában való ápolására, felmerült a himnusz iránti igény. Ekkor került elő a Petrás Ince János által lejegyzett műköltemény, amit egy régi csángó keserves (”Túl e vizen Tótországon …”) dallamával párosítottak, és így megszületett a Csángó Himnusz néven ismert ének.”

Szöveg:
Csángó magyar, csángó magyar
Mivé lettél csángó magyar
Ágról szakadt madár vagy te
Elfeledve, elfeledve.

Egy pusztába telepedtél
Melyet országnak neveztél
Most se, országod se hazád
Melyet országnak neveztél

Idegen nyelv beborít, nyom
Olasz papocskák nyakadon
Nem tudsz énekelni, gyónni
Anyád nyelvén imádkozni.

Én Istenem hová leszünk,
Gyermekeink, s münk elveszünk
Melyet apáink őriztek
Elpusztítják szép nyelvünket.

Halljuk áll még Magyarország
Úristenünk Te is megáld,
Hogy rajtunk könyörüljenek,
Elveszni ne engedjenek.

Mert münk is magyarok vagyunk,
Még Ázsiából szakadtunk,
Úristen sorsunkon segíts,
Csángó magyart el ne veszítsd!

Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!

Helyi videó

Központi videók



Kiskáté

A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele...